Húshagyó kedd - receptura.hu | receptek

Menü

Húsvét

Húsvéti receptek

A húsvét

Receptkönyvek

Bejelentkezés

Fiss letöltések

Legújabb receptek

Csodaszendvics	Ti küldtétek
Nagyszerű meggyes.	Ti küldtétek
Csirkemell Saláta	Ti küldtétek
Csirkemell Furfangos Gréta Módra	Ti küldtétek
Virsli burgonyafánkban	[Enikő]
Raffaello	Ti küldtétek
malikuszgen	Ti küldtétek
Vadas Pista módra	Ti küldtétek
Karaj sutoben, Pista modra.	Ti küldtétek

Felhasználók

	11461 regisztrált
	0 ma
	14 vasárnaptól
	6 a hónapban
	Legújabb tag: Babybaba

Húshagyó kedd

2007. január 07.

A farsang utolsó napja, a mulatozások ideje. Nevét onnan kapta, hogy ezen a napon volt szabad utoljára húst enni, húsvét előtt. Húshagyókeddet követő nap hamvazószerda, a katolikus vallású lakosságnál szigorú böjt nap, a 40 napos böjt kezdete.

Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták.

Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket. A XII. századtól általános egyházi szertertássá vált a hamvazkodás. A templomban azt a hamut használták erre a célra, amely az előző évi szentelt barka elégetésével keletkezett. Mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd az eléje járuló hívek homlokát megjelölte vele. Közben a következő mondatot mondta: Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.

Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak.

Húshagyókeddi szokások:
Jaj a ludaknak! (Forrás: Új Szó - szlovákiai magyar napilap)
A húshagyókeddi szokások között az európai néphagyományban viszonylag gyakoriak a különbözõ ügyességi próbák, a magyar nyelvterületen azonban nem különösebben elterjedtek, közülük leginkább a kakasütés és a gúnárnyakszakítás ismert. Ez utóbbiban elsõsorban a mészároslegények versengtek, annál is inkább, mivel a mesterré avatás része is volt.

Egy XVII. századi szerzõ, bizonyos Daniel Speer a kor népszerû prózai művének – Grimmelshausen Simplicissimusának – nyomán papírra vetette a Magyar Simplicissimus című munkáját, amely sajátos egyvelege a pikareszk regénynek és az útirajznak. A könyv hõse vándorlásai során bejárja szinte az egész Felvidéket és beszámolója nyilván konkrét tapasztalatokon alapul.

Kassán egyebek között a következõ jelenetnek volt szemtanúja: Húshagyó kedd éjszakáján a mészároslegények a lõcsei vendéglõstõl a másik oldalon fekvõ õrházig kötelet húznak, amelynek közepére egy fonallal jól összekötözött libát akasztanak, lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtatnak el a kötél alatt és igyekeznek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tart, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakította. Ez aztán hirtelen elvágtat vele s jól elrejti, mert a többiek üldözõbe veszik s igyekeznek tõle elragadni; pedig, aki a fejet elvitte, egy évig fõlegény és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez. (L.T.)

A negyven napos böjt végével pedig elérkezünk a Húsvéthoz, a kereszténység legnagyobb ünnepéhez. Ezen a napon ünneplik Krisztus föltámadását.

Forrás: Kincsestár